Két évvel ezelőtt közel 500.000, a Közel-Kelet térségéből származó menekült érkezett Németországba, akiket a politikai és gazdasági szektor egy része nagyon pozitívan fogadott tekintve a német munkaerőhiány megoldhatatlannak tűnő problémáját.

Azt remélték, a bevándorlók meg fogják oldani, és egyben hozzájárulnak majd a német gazdaság fellendüléséhez. A valóságban azonban a kereslet igényeihez nem ért fel a kínálat, a menekültek csupán kis százaléka tudott elhelyezkedni. Ennek oka egyrészt a nyelvismeret, másrészt a megfelelő szaktudás hiánya. Természetesen a szíriai származású orvos, mérnök, vagy más diplomával rendelkező bevándorlókat hamar „elkapkodták”. A menekültek javarészét azonban, más országok népességéhez hasonlóan, nem ilyen emberek tették ki. Az ő ügyük sokkal nehezebb, hiszen nem beszélik a nyelvet és megfelelő szakmájuk (vagy éppen Németországban nem elismert) sincs ahhoz, hogy be tudják tölteni a kínálkozó állásokat.

Hivatalosan körülbelül 200.000 munkanélküli van közöttük, de összességében ennek majdnem a kétszeresét teszik ki azok száma, akik nem találtak munkát. A bevándorlók beilleszkedéséért felelős kormánytag, Aydan Özoguz szerint jelenleg nem is arra összpontosítanak a helyi hatóságok, hogy munkát találjanak a menekülteknek, hanem hogy megtanítsák őket a német nyelvre. Annak hiányában ugyanis betanításuk, egy hiányszakmára történő kiképzésük is lehetetlennek tekinthető.

Ennek „köszönhetően” Németország továbbra is nyitva áll minden dolgozni és szakmájában fejlődni vágyó EU-s állampolgár előtt, hiszen a betelepült menekültek a legjobb esetben is 5-10 év múlva jelentenek majd valódi megoldást a jelenleg fennálló munkaerőhiány kiküszöbölésére. Leginkább hegesztő, CNC programozó, villanyszerelő, ápoló, víz-, gáz-, és fűtésszerelő szakembereket keresnek. Ezeken a területeken megfelelő végzettséggel és tudással könnyedén, jó fizető állásokat lehet találni.